V�RES DIVAT

L�GY SZ�P — DE NE KEGYETLEN!

Az els� h�r n�h�ny �ve �rkezett: London utc�in n�mely rakonc�tlan fiatalok fest�ksz�r�val lef�jt�k az �rt�kes bund�kban pomp�z� h�lgyeket.

A pr�m az�, aki abban j�tt a vil�gra!

Egy sv�jci karikat�ra k�t ocelotbund�s asszonys�got mutat, m�g�tt�k a r�cs m�sik oldal�n jagu�rok besz�lgetnek:

„— K�pzeld, milyen nevets�gesek lenn�nk mi az � b�r�kben!”

A b�csi �llatv�d�k bross�r�j�nak c�mlapj�n egy aranyos meztelen gyerek. Al��r�sa:

„M�g szerencse, hogy a mi gyerekeinket nem ny�zz�k meg.”

New Yorkban sz�mos t�zfalon hasonfekv� meztelen topmodell f�nyk�pe a felirattal:

„Ink�bb meztelen�l j�rok, semmint sz�rmebund�ban!”

A b�csi plak�tokr�l k�zismert telev�zi�s szem�lyis�g �s mesek�nyv�r� mosolyog, karj�ban r�k�val. Az �j jelsz�:

Bundamentes telet!

Yokohama utc�in egyetlen transzparensbe burkolt meztelen l�nyok sora t�ntetett a bundaviselet ellen. R�videsen hongkongi manekenek csatlakoztak hozz�juk.

Linda �s Paul McCartney koncertk�r�tja val�s�gos �llatv�delmi kamp�nymenet. Linda nyilv�nosan el�geti a bund�j�t, Paul visszak�ldi borotv�lkoz�szereit az �llatk�s�rletez� Gillette c�gnek.

Brigitte Bardot a sajt� nyilv�noss�ga el�tt t�madja meg Sophia Lorent ami�rt egymilli� doll�r�rt hajland� volt az Annabella c�get, Olaszorsz�g legnagyobb bundakereskedelmi v�llalat�t rekl�mozni. Bardot ny�lt level�ben ezt �rja Lorennek:

„Amikor bund�ban j�rsz, ne feledd, hogy eg�sz �llattemet�t viselsz a testeden.”

Calvin Klein divattervez� szerint divatjam�lt dolog sz�rmekab�tot tervezni, mivel a modern n� nem visel bund�t.

A nagy divatbemutat�kon megjelentek a m�sz�rm�k. De nem �m m�anyagb�l, hanem raffin�lt text�li�kb�l.

Cindy Crawford topmodell, szt�rfot�j�n mind�ssze egyetlen m�sz�rme usank�t visel. K�l�nb�z� st�lus� fejfed�ket tervez Todd Oldham, �gy p�ld�ul Tyna Banksnek m�sz�rme sapk�t. Ezek a divath�lgyek azut�n nyilatkoznak is. Mint p�ld�ul:

„Ha szekr�nyed m�ly�n sz�rmekucsm�t tal�lsz, gyorsan adj t�l rajta, k�l�nben divatjam�lt leszel.”

Mib�l van a m�sz�rme?

Todd Oldham, az egyik legfelkapottabb amerikai tervez�, �j m�sz�rm�t k�s�rletezett ki. Modelljeinek bemutat�s�ra felk�rte Cindy Crawfordot, Susan Sarandont �s Madonn�t. Oldham maga veget�ri�nus, �s �llatbar�ts�ga modelljeiben is kifejez�dik. Olyan anyagokkal dolgozik, mint �veg, gumi, parafa, amelyeket egyed�l�ll� mell�nyekk�, cip�kk�, sapk�kk� alak�t �t. A n�i holmikon k�v�l k�sz�t kutyaruh�kat is, nem b�rb�l k�sz�lt nyak�rveket �s p�r�zokat, amelyeknek bev�tel�b�l olyan AIDS-es betegeket seg�lyez, akik �llatot tartanak. Leg�jabb kucsma modelljei recikl�lt �vegb�l �s m�anyagb�l k�sz�ltek �s olyanok, ak�r a sz�rme usank�k.

Sok szt�r meg sem gondolja, amikor mes�s aj�nlatot kap egy-egy divatc�gt�l, rekl�mozza az �j bunda modellt. �gy j�rt Liza Minelli is, de m�g idej�ben siker�lt lemondania a bemutat�t.

„Nem szeretn�m, ha az emberek a hal�llal hozn�k �sszef�gg�sbe a megjelen�semet.”

Mennyibe ker�l egy pr�mkab�t?

Egyetlen bund�hoz felhaszn�lt �llat-�letek:

18 r�ka	vagy 150 csincsilla	vagy 40 opusszum,
12 kutya	vagy 36 perzsab�r�ny	vagy 80 coboly,
60 ny�rc	vagy 20 vidra	vagy 400 m�kus,
8 f�ka	vagy 15 ocelot	vagy 30 nutria

Bund�nk el�z� �lete

A plak�ton gy�ny�r� pr�mes �llat. Mellbe v�g a sz�veg. „Hagyd meg a bund�mat, nekem csak ez az egy van, �s ett�l f�gg az �letem!” Egy m�sik k�pen k�ly�karc� kisr�ka k�rdezi az embergyereket: „A te anyuk�dnak van sz�rmebund�ja? Az eny�m az �let�t adta �rte.”

L�ttam egy filmet: F�r�szes fog� l�bcsapd�t rejt az avar. Vadmacska l�pdel fel�, megsz�lal�sig olyan, mint az otthoni cirmos. Egy csattan�s, a macska felsik�t, majd torka szakadt�b�l ord�t a f�jdalomt�l. �r�k m�lt�n is szinte zokog: �rz�keny, apr� mancsa becs�pve a vas fogai k�z�tt.

V�ltozik a k�p: h�dok, nutri�k, mos�medv�k, r�k�k, csincsill�k �s alig totyog� kicsinyeik, s�t �zek, madarak, elk�borl� h�zi�llatok �lik �t ugyanezt. Orruk, l�buk sz�troncsolva, iszony� k�nban �s p�nikban, vinnyogva �s �v�ltve pr�b�lj�k kiszabad�tani magukat, �jra �s �jra megk�s�relve a lehetetlent. Foguk belet�rik a vasba, n�h�nyan ler�gj�k a l�bukat, csakhogy szabaduljanak. �k lass�, k�nos hal�llal pusztulnak el v�rm�rgez�sben, vagy nyomor�kon veget�lnak m�g egy ideig. A v�rnyomokat k�vetve a pr�mvad�sz mindenk�ppen megtal�lja �ket. El�fordul, hogy a csapd�ban rekedtek ragadoz�k �ldozataiv� v�lnak, vagy nagy f�jdalomban, �tlen, szomjan k�nl�dnak, m�g n�h�ny nap vagy h�t ut�n r�juk akadnak �s megfojtj�k vagy agyon�tik �ket.

A sz�rmeipar 100 milli� �llatot haszn�l fel �vente. Fel�t csapd�ban fogj�k el, fel�t teny�sztik.

A hurokcsapd�kban hossz�, fullad�sos hal�lt halnak a m�kusok �s a nyulak.

A fullaszt�csapda v�z alatt m�k�dik. Lass� �s f�jdalmas hal�lt okoz. A h�d p�ld�ul 11 perces hal�ltus�t v�v.

A csapd�val elejtetteknek csak az egynegyed�t tudj�k felhaszn�lni, a t�bbit f�lrehaj�tj�k. Az amat�r vad�szok is f�l�slegesen puszt�tj�k el vagy nyomor�tj�k meg a lel�tt vadnak az 1/3-�t. Sokszor m�g �lnek az �llatok, mikor leh�zz�k r�luk sz�p, bund�s b�r�ket, hogy mi hordjuk �ket tov�bb.

A sz�rmeipar nem hagyja mag�t

A tilt� rendszab�lyok, az egyre ritk�bbakk� v�l� �llatok v�delme �s a vel�k val� keresked�s tilalma arra vezett�k a pr�m-lobby k�pvisel�it, hogy egyr�szt az orvvad�szatot �s a csemp�sz�st p�rtolj�k, m�sr�szt megval�s�ts�k a nemespr�m-farmokat. Akkor, amikor a mez�gazdas�gi haszon�llatok intenz�v tart�sa �s teny�szt�se etol�giai okokb�l lehanyatl�ban van, akkor egy �j intenz�v teny�szt�si �g van kialakul�ban, az �gynevezett pr�mes�llat farmok. Itt nemcsak a tart�si m�dok, a sz�k ketrecek, a gyal�zatos t�pok, a k�nyszer szapor�t�s �s a koncentr�ci�s t�borokra eml�keztet� kiv�gz�si m�dok „p�tolj�k” a csapd�k kegyetlens�g�t, de ha lehet, m�g fokozz�k, hiszen a ketrecben veget�l� �llat teljesen kiszolg�ltatott.

A Brigitte Bardot Alap�tv�ny manekenek, m�v�szek seg�ts�g�vel rekl�mozza a gy�ny�r� m�sz�rm�ket, mondv�n, az �llati pr�m visel�se sz�ks�gtelen. A m�sz�rme szalonok forgalmuk bizonyos sz�zal�k�val t�mogatj�k Bardot �llatv�delmi akci�it. A p�lda minden�tt k�vetend�, ahol sz�p m�sz�rm�t gy�rtanak.

Eur�pa valamennyi �llatv�d� szervezete arra h�vja fel az �llatbar�tok figyelm�t: ne hordjanak sz�rmebund�t �s ha tal�lkoznak olyan szem�llyel, akin ilyen ruhadarab van, szel�den figyelmeztess�k: hull�k sz�rm�j�t viseli a test�n.

A B�csi Zool�g�ai Int�zet az al�bbiakban szabta meg a pr�mes �llatok tart�s�nak minimum k�vetelm�nyeit:

Sarki r�ka: 2 lehet egy ketrecben, amely 4 m2-es

V�r�s r�ka: 2 lehet egy ketrecben, amely 10 m2-es

Ny�rc: 2 lehet egy ketrecben, amely 2 m2-es

Nutria: 2 lehet egy ketrecben, amely 0,5 m2-es + medence

Jap�n �s Olaszorsz�g

Ez a k�t orsz�g m�g ma is a nemespr�mek legf�bb import�re �s feldolgoz�ja. Az olasz divath�lgyek �s a jap�n n�k nem �rzik, hogy hi�s�guk v�rrel bor�tott. Igy azut�n a nagy pr�mkeresked�k ism�t fellend�l�ben vannak. S�t, kital�lt�k, hogy nehogy a pr�m val�di �s term�szetes visel�j�re eml�keztessen, leny�rj�k �s �l�nk sz�nekre festik azokat. De h�t att�l az m�g sz�rme! Az valamikor egy kedves �l�l�ny test�hez tartozott, amelyt�l er�szakkal fosztott�k meg. A Bardot Alap�tv�ny most felh�v�st int�zett az �llatbar�tokhoz, adj�k le irod�jukban azokat a pr�meket, amelyek a szekr�nyben porosodnak �s molyosodnak, de amelyekt�l meg szeretn�nek szabadulni. A legk�zelebbi nagy demonstr�ci� sor�n meg fogj�k semmis�teni �ket. (Csak z�r�jelben jegyezz�k meg, hogy a budapesti bizom�nyi �ruh�z is csak m�rs�kelt, m�lyen lesz�ll�tott �ron vesz �t sz�rm�ket.)

Egy michigani chinchilla-farm

Az amerikai sz�khely� PETA, az egyik legn�pszer�bb �llatv�d� egyes�let, riportot k�sz�tett egy csincsilla farmon Michigan v�rosban. 25 ketrec egy sorban, n�gy sor egym�sra polcozva. Valamennyi csak dr�tb�l �ll. Az ist�ll�ban valahol egy r�di�b�l zene sz�l, a falak ment�n pedig kik�sz�t�sre v�r� friss gerezn�k. Az �llatv�d�k azt vizsg�lj�k, hogyan t�rt�nik a csincsill�k kiv�gz�se. Elektromos �rammal, amelyet a b�r�k al� vezetnek, nemiszerv�k�n kereszt�l, amely a hossz� hal�ltusa idej�n megb�n�tja �ket. M�g sik�tani sem tudnak.

„Egy �llatbar�t, aki sz�rmebund�t hord, nem �rdemel bocs�natot!” — hangzik az �j nemzetk�zi jelmondat.

Beauty without cruelty — Sz�ps�g, kegyetlenked�s n�lk�l

Igy h�vj�k azt az angliai t�rsadalmi mozgalmat, amely egyar�nt k�zd a divat �s a kozmetika haszna �s �rdeke olt�r�n fel�ldozott �llatok megment�s��rt. A puszt�n hi�s�g kiel�g�t�se nem j�rhat v�r�ldozatokkal. A szervezet �vek �ta gy�jti az adatokat, v�gez kutat�sokat a k�s�rleti �s pr�mes �llatok tart�si m�dj�r�l. Az � adataik szerint t�bb mint 25 milli� �llat esik �vente a csapd�z�s �ldozat�ul.

A l�bcsapd�kat eddig 63 orsz�gban tiltott�k be, �s csak ott haszn�lj�k m�g mindig, ahol az anyagi hasznot v�r �s f�jdalom �r�n is kicsikarj�k a v�dtelen term�szett�l. Az ember v�g�l is nem dolgozik meg �rte.

A csapd�z�s „paradicsoma” els�sorban Kanada. 1975-ben. a sz�rmedivat vir�gz�sa idej�n egyed�l Kanad�ban k�zel t�z milli� �llatot haszn�ltak fel, �s ebb�l „mind�ssze” m�sf�lmilli� volt a teny�sztett: v�r�sr�ka, ez�str�ka, ny�rc. K�l�n kateg�ri�ban szerepel a f�ka, amelynek agyonver�s�t vad�szatnak nevezik. A sz�madatokb�l az is kider�l, hogy m�g p�ld�ul a felv�s�rl�si el�ir�nyzat 125 hermelint rendelt, addig a pr�mvad�szok 300-at ejtettek el — kab�tonk�nt. Ugyanez a sz�m a fokozottan v�dett hi�z eset�ben, amelyb�l 12 �llatot kell elejteni egy sz�p bund�hoz, 29 csapd�zott �ldozatot sorol fel. Ebb�l vil�gosan kider�l, hogy a pr�mipar er�sen hozz�j�rul a ritka, nemes �llatok fajainak kipuszt�t�s�hoz. M�g akkor is, ha Kanada �gy �ll�tja be a dolgot, mintha indi�n bennsz�l�tteinek semmi m�s meg�lhet�si forr�sa nem lenne. Az igazs�g az, hogy a helyi �nkorm�nyzatok sz�p bev�telt kassz�roznak a csapd�z�si enged�lyek �s a vad�szati ter�letek b�rleti d�jainak beszed�s�b�l. Ugyanakkor nem gondolnak az �kol�giai egyens�ly felboml�s�ra. Miut�n nagym�rt�kben kiirtott�k a nagytest�, �rt�kes ragadoz�kat, aggaszt�an elszaporodtak a veszetts�get terjeszt� g�r�nyek. A csapda nem szolg�lja a term�szetes kiv�laszt�d�st. A csapda v�logat�s n�lk�l �li a beteget �s az eg�szs�gest, a d�vadat �s a hasznos �llatot, a vadon�l�t �s az arra j�r� h�zias�tottat. A csapd�t azonban nem el�g betiltani. A tilalom betart�s�t ellen�rizni is kell! A t�rv�ny �s a rendelet egymaga nem old meg semmit. Kanada beismerte, hogy a csapd�z�s sor�n h�romszor annyi „�rt�kes�thetetlen” �llat pusztul el, mint ah�ny �rt�kes bund�j�t be akarnak fogni. Csak az az elgondolkodtat�, hogy m�g mindig meg�ri! M�r akinek. Ugyanis egy kanadai indi�n pr�mvad�sz mind�ssze �vi 500 doll�rt tud keresni a csapd�z�ssal.

A kanadai pr�m-lobby megpr�b�lta a korm�nyzatn�l el�rni, hogy enged�lyezzenek �gynevezett „hum�nus” csapd�kat. Az �llatv�delmi Vil�gsz�vets�g m�lt �v febru�rj�ban Ottaw�ban konferenci�t h�vott �ssze, hogy a r�sztvev�k eld�nthess�k, vajon l�tezik-e egy�ltal�n „embers�ges” csapda? Az ottawai konferencia eredm�nye az volt, hogy nem standardiz�lt�k a kegyetlens�get �s �gy a csapd�z�s kanadai �s egyes�lt �llamokbeli p�rtol�i k�nytelenek lesznek szemben�zni azzal a t�nnyel, hogy 1996-t�l kezdve az Eur�pai Uni� orsz�gai nem fogadnak sz�rm�ket azokb�l az orsz�gokb�l, ahol a f�m l�bcsapda m�g most is haszn�latban van.

A sz�rmedivat alkonya

Az �llatv�delmi Vil�gsz�vets�g (WSPA) 1988-ban hirdette meg sz�rmeellenes kamp�ny�t: „Hagyjuk abba a pr�mes �llatok le�l�s�t luxusholmik kedv��rt!”

A v�ltoz�sok el�sz�r a kiskereskedelemben jelentek meg. Anglia legtekint�lyesebb �ruh�za, a Harrods, 1990-ben bez�rta sz�rmeoszt�ly�t, mivel a v�s�rl�s az ut�bbi h�rom �vben 40 %-kal esett vissza. A nagy nemzetk�zi v�s�rok k�z�l az 1989-es New York-i sz�rme-exp�t �rdekl�d�s hi�ny�ban lemondt�k: csak 25 c�g jelentkezett a ki�ll�t�sra. Valamikor a frankfurti v�s�r volt a legtekint�lyesebb, mert hossz� ideig N�metorsz�g uralta a sz�rmepiacot. Az 1989-ben megtartott v�s�rr�l azt �rta az az�ta megsz�nt brit sz�rmekereskedelmi foly�irat tud�s�t�ja, hogy 35 frankfurti v�s�ron vett r�szt, de m�g soha nem l�tott ilyen gy�szos veres�get.

A legt�bb nyers �s feldolgozott irhab�rt aukci�n adj�k el. Az 1989-es londoni, csaknem 32 �v ut�n bez�rta kapuit, az 1990-ben tartott osl�in pedig a r�kab�r�knek csak 50 %-a kelt el. A nerceknek 8 %-�t adt�k el, �s azt is csak az 1985-�s �rak egyharmad��rt.

1989 �ta sz�mos sz�rmefarmot sz�moltak fel Finnorsz�gban, Hollandi�ban, Norv�gi�ban. Az Eur�pa Parlament egyik tagja bejelentette, hogy javasolni fogja a pr�mes�llat teny�szt�s betilt�s�t. 1979-ben a WSPA 876 nutri�t sz�ll�tott vissza a legutols� holland nutriafarmr�l �seik eredeti �l�hely�re Uruguayba, ahol gondos fel�gyelet mellett az �llatokat szabadon engedt�k.

Hollandi�ban m�r nagyon kevesen hordanak sz�rm�t, de az orsz�g m�g ma is a vil�g legnagyobb pr�mtermel�je. 1993 december�ben a holland parlamentben vit�t nyitottak a sz�rmeipar j�v�j�r�l. A f�ldm�vel�s�gyi miniszter is k�nytelen volt elismerni, hogy a farmokon teny�sztett �llatok abnorm�lis viselked�se jelzi, hogy j�l�t�k s�lyosan vesz�lyeztetett. A ny�rcek �s r�k�k sztereotip viselked�sform�kat mutatnak. A r�k�k k�z�tt magas a vet�l�sek sz�ma, rettegnek az embert�l �s sokszor hetekig nem hajland�ak enni. A ny�rcek megcsonk�tj�k �nmagukat �s egym�st.

„Tisztess�ges pr�mes�llat farm nem l�tezik” — �ll�tja a sv�jci �llatv�delmi szervezet vezet�je. „Nem l�tezhet, mert vadon �l� �llatot nem lehet a faj ig�nyeinek megfelel�en �s ugyanakkor gazdas�gosan tartani”.

M�g a farmon sz�letett pr�mes �llatok sem szokj�k meg a fogs�got. A mez�gazdas�g haszon�llataib�l t�megesen nyert irh�k t�bbnyire intenz�v �llattart�sb�l sz�rmaznak, ami iparszer� �llatk�nz�s.

A n�h�ny �ve v�gzett eur�pai k�zv�lem�ny-kutat�sok n�vekv� sz�rmeelleness�get jeleznek. A 14-29 �vesek 80 %-a szerint a divattervez�knek a m�sz�rm�t kellene propag�lni, 65 %-uk szerint pedig, aki sz�rm�t visel, cinkos az �llatk�nz�sban.

Pr�mes�llat farmok

Miut�n a divat j� n�h�ny pr�mes �llatfajt a kihal�s sz�l�re sodort, nemk�l�nben a csapd�z�s miatti �ltal�nos felh�borod�s ok�n, teny�szteni kezdt�k �ket. 50 milli� �llatot �lnek meg �vente az �n. pr�mfarmokon. Itt, csak�gy, mint a mez�gazdas�g nagy�zemeiben, a szabads�gra teremtett, t�bb n�gyzetkilom�teres territ�rium� �llatok �lettere akkora, mint �k maguk.

A mag�nyos term�szet�ek sz�m�ra, mint amilyen a r�ka vagy a ny�rc, �ri�si stressz elviselni a t�bbiek k�zels�g�t. Az �r�l�k szaga is ingerli az �llatokat, hiszen a term�szetben el�ss�k, vagy elhagyj�k a beszennyezett ter�letet. E farmokat f�lrees� helyeken l�tes�tik, sz�gesdr�tokkal, kuty�kkal �s fegyveres �r�kkel v�dik, er�sen titkolv�n, mi folyik a falak m�g�tt.

Az �llatok dr�th�l�n �lnek, almot nem haszn�lnak, �gy a kihull�, felhalmoz�d� �r�l�k er�sen szennyezi a talajt �s a vizeket.

Eur�p�ban egyre szigor�bb t�rv�nyek szab�lyozz�k az �llatfarmok �zemel�s�t, �gy egyre kevesebb profitot hoznak. Ann�l is ink�bb, mert sok nagyv�rosban a sz�rme kimegy a divatb�l, visel�it, len�zik �s megvetik, barlanglak� �sembernek n�zik.

A pr�mipar teh�t az elmaradt szeml�let� Kelet-Eur�p�ban, sajnos n�lunk is piacra tal�l. Rem�lj�k nem sok�ig: a f�mcsapda haszn�lata ma is tilos, m�gis haszn�lj�k sz�ntelen�l.

Hogyan �lnek, am�g �lnek?

Csincsilla:

A m�kushoz hasonl�t�, 30 cm-es �llatk�k kedvesek, k�nnyen szel�d�thet�k. Miut�n a bund�juk�rt szinte teljesen kipuszt�tott�k �ket, a b�mulatos �gyess�ggel ugr�, k�sz� �llatokat sz�k ketrecekbe zs�folva, mesters�gesen teny�sztik.

A sz�l�st k�vet� napon a h�met elektrosokkal ond� lead�s�ra k�sztetik, �s a hormon�lisan manipul�lt n�st�nyt ism�t megterm�keny�tik.

A k�lyk�knek 8-10 h�napos korukban elt�rik a nyakcsigoly�jukat vagy kloroform g�zben fuldokoltatva t�laltatj�k �ket. �vatosan, m�g melegen megny�zz�k, 50 kis csincsill�b�l k�sz�tenek egy bund�t. .Az igen dr�ga bunda csak teljesen sz�raz id�ben hordhat�, mert nedvess�g hat�s�ra a pr�m �sszecsom�sodik. Megk�rdezt�k a teny�szt�ket, vajon nem sajn�lj�k-e ezeket a b�jos �llatk�kat? „Nem szabad a szem�kbe n�zni” — mondt�k — �k tudj�k, mi�rt.

Nutria:

A nutria 1 m hossz�, kit�n� �sz�, f�szk�t a v�zben vagy a parton k�sz�ti. A v�zi k�rnyezethez szokott nutria sz�rtelen, �sz�h�rty�s l�ba sokszor megfagy, a ketrec f�mr�csain �s a gennyesed�, �szk�s sebekbe belepusztul.

Hath�napos korukban �rett a pr�mj�k. Bunk�kkal fejbe verik �ket, �gy a kopony�juk bet�rik, orrukb�l, sz�jukb�l �mlik a v�r, de a bunda nem s�r�l meg. Ezut�n orrukat bev�gj�k �s l�bukn�l fogva felakasztj�k �s elv�reztetik �ket. 30 ilyen „�p” �llat kell egy kab�thoz.

Ny�l:

A nyulakat h�suk�rt �s bund�juk�rt is teny�sztik. Ezr�vel zs�folj�k be �ket n�gy emeletes batt�ria ketrecekbe. A teny�szany�k �vente nyolcszor 9-12 ivad�kot fialnak a dr�th�l�ra, m�g teljesen ki nem mer�lnek. Akkor a sok ezer kisny�llal egy�tt teheraut�ra rakj�k �ket �s n�ha t�bbsz�z kilom�tert utaznak a v�g�h�dig. P�ld�ul Magyarorsz�gr�l Olaszorsz�gba. A bund�kat a kiselejtezett teny�sznyulakb�l k�sz�tik.

Ny�rc:

Egy-k�t kg-os, 50 cm-es, kecses, sz�p �llat, rokonait, a kuty�t �s a macsk�t otthonainkban d�delgetj�k.

A vizek partj�n �l�, kit�n�en �sz� �llatot ma m�r v�zmedence n�lk�l tartj�k, csak�gy, mint a nutri�kat. A vizes k�zeghez alkalmazkodott l�buk f�jdalmas gyullad�sba j�n a dr�th�l�n. Idegesen szaladg�lnak a ketrec k�t oldala k�z�tt, majd k�z�pen meg�llva egy pillanatra fel�gaskodnak. Ezt nevezik a k�lt�i lelk�let� teny�szt�k a „ny�rcek t�nc�nak”.

Term�szetellenes t�pl�l�kuk z�me a magas t�p�rt�k� sz�ja. A p�pes halmokat a ketrec r�cs�ra kenik fel, hidegben fagy�ll� anyagot is kevernek hozz�. Az �llatok nyelve odafagy a r�cshoz.

A k�v�nt sz�n�rnyalat el�r�s��rt mut�ci�kat teny�sztenek ki, melyek nyomor�kon, s�keten k�nl�dnak hal�lukig. A h�m ny�rcet �heztet�ssel b�rj�k r� a p�rosod�sra. A k�lyk�ket az any�k idegesen hurcolj�k ide-oda vagy hal�lra marj�k �ket. Betegs�geiket nem kezelik, hiszen egyetlen szempont a bunda �ps�ge.

Hath�napos korukra a ny�rcek meg�rettek az er�szakos hal�lra. A kisebbeknek a teny�szt� elt�ri a nyakcsigoly�j�t, a t�bbit egy l�d�ban zs�folja �ssze. Hallani �llatok sikoltoz�s�t �s a zajt, ahogy nekimennek a l�da fal�nak, miel�tt a kipufog� g�zt�l megfulladnak. A hal�ltusa 30 percig is eltart. A bund�t 30-60 k�ly�kb�l k�sz�tik.

R�ka:

Nehezen t�ri a fogs�got. M�g a dr�th�l�t is �tr�gja vagy a talajt ki�ssa maga alatt, csakhogy szabadulhasson.

A h�m p�rz�si kedv�t mesters�gesen mozd�tj�k el� �heztet�ssel, ut�nozva a term�szetben hetekig udvarl� r�ka s�lyvesztes�g�t. A hidegben sokuk �hen pusztul, a bund�juk viszont sz�p, vastag lesz. A n�st�ny optim�lis term�keny�l�s�nek az id�pontj�t, a h�vely�b�l vett v�lad�k vizsg�lat�val �llap�tj�k meg. A naponta t�bbsz�z �llaton v�gzett, siet�s beavatkoz�s sor�n sz�mos n�st�nynek �td�fik a h�vely�t a f�mp�lc�val, mivel nem �llatorvos v�gzi a vizsg�latot.

Az �jsz�l�tt kisr�k�k 60 %-a elpusztul, az any�k pedig f�lelmi pszich�zisukban meg�lik k�lykeiket. A kannibalizmus is egyre gyakoribb, a sz�k ketrecben az �llatok egym�sra t�madnak. �rdemes felfigyelni az el�bbi k�t jelens�g �ltal�nos t�rv�nyszer�s�g�re, mely a k�nyszer� emberi egy�tt�l�s sor�n is megnyilv�nulhat.

A szoptat�s ut�n a legyeng�lt any�t feler�s�tik �s ism�t bevetik a szaporod�s k�rforg�s�ba. Hat �vig m�k�dtetik ezeket a reprodukci�s g�pk�nt kezelt szerencs�tlen n�st�nyeket, kis, dr�tr�csos ketreceikben.

A h�th�napos kisr�ka „meg�rett a pr�mez�sre”. Mikor a fog�kamp�val beny�lnak a ketrecbe, f�lelm�ben sik�tva pr�b�l menek�lni, de a kamp� �sszeszor�tja a nyak�t, �s k�t ember kih�zza a ketrecb�l. Egy kos�r alak� elektr�d�t kapcsolnak a sz�ja k�r�, egy m�sikat a v�gb�lbe d�fnek �s �ramot vezetnek a test�be. A bunda 18 kis Vuk �let�be ker�l. Csak a teny�szetekben �vi 2,5 milli� r�k�t �lnek meg vil�gszerte.

Sv�jcban 1981 �ta a pr�mes �llatok eset�ben a fajnak megfelel� tart�si k�r�lm�nyeket �rnak el�, melynek eredm�nyek�ppen Sv�jcban nincsenek pr�mes�llat farmok.

Perzsa:

A karak�l juhany�t�l elveszik 3-10 napos b�r�nyk�it �s lassan, k�b�t�s n�lk�l meg�lik �ket. 35 kis �llatb�l k�sz�tenek egy bund�t.

Breitschwanz perzsa:

M�g v�konyabb �s finomabb, mint a fent eml�tett, hiszen az elv�reztetett anyajuhb�l emelik ki a m�g �retlen magzatokat vagy az 1-2 napos kisb�r�nyok b�r�b�l varrj�k. Egyes vid�keken ver�ssel �s rugdos�ssal id�zik el� a korasz�l�st, �gy az anya�llat ism�t fedeztethet�v� v�lik.

F�ka vagy szil:

A b�rsonyos pr�met nyolc f�ka viselte egykoron. A partokon ezr�vel verik agyon a szel�d, gyan�tlan �llatokat �s m�g melegen megny�zz�k, mert a megdermedt b�r m�r nehezen h�zhat� le. A megszigonyozott �llatok k�z�l sokan megfulladnak miel�tt zs�km�nny� v�ln�nak. A feh�r f�kab�biket mintegy h�romhetesen �lik meg.

Farkas:

T�bbnyire n�metjuh�szkuty�k gerezn�j�b�l k�sz�tik, 12 kuty�b�l (!) lesz egy kab�t.

Kutya:

A csau-csau, kuvasz, bern�thegyi �s a spicc gerezn�ja k�l�n�sen alkalmas pr�m k�sz�t�s�re. A „gae farkas” vagy gae-bunda koreai nyelven kuty�t jelent. K�n�ban �s Kore�ban a kuty�k ugyan�gy k�nl�dnak sz�k ketreceikben, mint a t�bbi pr�mes �llat. Amikor itt az ideje, �sszeroppantj�k a mellkasukat vagy dr�thurokkal megfojtj�k �ket. A hal�ltusa hossz� percekig tart. A gae-bunda a nagy�ruh�zak egyik olcs� sl�gere.

Olykor, mikor n�t�rsaim �lvezettel v�logatnak a kutyabund�k k�z�tt, r�ml�tom�sk�nt villan el�m: f�lek, szembej�n velem az utc�n ellopott �s elsiratott h�s�ges t�rsam f�ldi maradv�nya egy h�lgy v�ll�n...

P�r �ve megvettem a r�g �h�tott feh�r r�kabund�t. Amit itt le�rtam, akkor m�g nem tudtam. Bocs�natk�r�en megsimogatom a meleg, puha pr�met mintha �lne, mert ma m�r minden bund�ban a meg�lt �llatokat l�tom. Ma m�r tudom, hogy csak egy valakinek van joga bund�t viselni, az �llatnak a saj�tj�t!

A Fauna Egyes�let kiadv�ny�t szerkesztette:
Polg�r �va, Olty M�rta, Sz�chy �gnes

Forr�s:

Animal International — London
Vier Pfoten — B�cs
Tierfreund — B�cs
Info Journal — P�rizs
PETA's Animal Times — London
30 millions d'amis — P�rizs
Beauty Without Cruelty — London
American Humane Association — Englewood
Info Tierschutz — Basel
Mitglieder Rundschreiben Baden-W�rttemberg
Eurogroup Bulletin — Br�sszel