FARKAS Canis lupus

A farkas egykor eg�sz Eur�p�ban elõfordult. Skandin�vi�ba m�r csak t�bbnyire Szovjetuni�b�l ker�lnek; kis elszigetelt popul�ci�k �lnek Spanyolorsz�gban, Olaszorsz�gban, a Balk�non �s K�z�p-Eur�p�ban. (Sok�ig csak k�bor p�ld�nyok vetõdtek haz�nkba, 1982-ben kis sz�mban megtelepedtek a Zempl�ni-hegys�gben ) A nagyfok� alkalmezkod� k�pess�ge ellen�re a civiliz�ci� a farkast sok helyen kiszor�totta. Hasonl�t egy nagy, erõs fel�p�t�sû kuty�ra. Teljes hossza el�ri a 150 cm-t (fark�val egy�tt), n�ha m�g nagyobb, mar magass�ga 70-80 cm,s�lya �ltal�ban 40 kg alatt marad, sz�ne nagyon v�ltoz�kony, de �ltal�ban sz�rk�s. Eur�p�ban a farkasfalka rendszerint csak a szuk�b�l �s 3-4 k�lyk�bõl �ll, n�ha az elõzõ �vi alomb�l is. Zs�km�nyuk az eg�rtõl a j�vorszarvasig terjed. El�g hangos �llatok, �v�lt�s�k, amellyel a falka tagjai t�len kapcsolatot tartanak, j�l ismert. A nõst�ny 5-6 vak k�lyk�t 62-64 napi vemhess�g ut�n barlangban vagy kotor�kban kik�pezett vack�ban hozza a vil�gra. Mindk�t sz�lõ r�szt vesz az ivad�kgondoz�sban.

Sz�mos alfaj�t ismerj�k. �llatkert�nkben rendszerint tavasszal sz�letõ szib�riai sz�rke farkask�lyk�k az õsz bek�sz�nt�s�vel m�r �n�ll�kk� v�lnak