Egyenl�re csak tal�lgatj�k, hogy a kutat�s milyen eredm�nyre vezethet, de elk�pzelhet�, hogy a tud�sok r�j�nnek mi a kis m�kus titka, �s k�pesek lesz�nk meghosszabb�tani az emberi szervek �lettartam�t a transzplant�ci�s folyamat sor�n, ami �nmag�ban �tt�r� eredm�ny lenne. De ez nem minden. Ha meg�rten�nk, hogy ezek az �llatok milyen m�don mennek �t sz�ls�s�ges v�ltoz�sokon �vr�l �vre �ram� pontoss�ggal, �j ter�pi�kat lehetne kidolgozni trauma helyzetekben l�v� emberek �s m�s �llatok sz�m�ra. M�g az egyre n�vekv� der�kb�s�gen is seg�thetne, mert ezek a kis �llatok kit�n� p�ld�i a s�lyn�veked�snek �s s�lycs�kken�snek. A 13 cs�kos m�kus, ez a figyelemre m�lt� teremtm�ny - melyet sokan k�rtev�nek tekintenek, �s �sszekeverik a pocokkal - csup�n 16 cm hossz�. M�gis minden �vben t�l�l ak�r 6 h�napot is �gy, hogy lecs�kkenti a sz�v�nek �s anyagcser�j�nek ritmus�t, �s a testh�m�rs�klet�t �ppen hogy fagy�spont f�l�tt tartja, ami sok m�s �llat �s az ember sz�m�ra is hal�los lenne. Meg nem �rtett okok miatt a m�kus id�k�z�nk�nt fel�breszti mag�t, majd �jra visszat�r t�li �lm�ba. Ez a legfantasztikusabb fiziol�giai jelens�g a term�szetben, hiszen a kis �llat k�pes meg�vni �s fenntartani kritikus szerveinek m�k�d�s�t sz�ls�s�ges biol�giai hat�sok alatt h�napokon kereszt�l. A kutat�k azt gondolj�k, hogy az �rge titk�nak megfejt�se seg�ts�g lehetne olyan m�dszerek kidolgoz�s�ban, mellyel tov�bb meg lehetne �rizni az emberi szerveket, �s �t�ltetni azokat a r�szorul�kba. Jelenleg az emberi m�j pl. n�h�ny �r�val a "gazdatest"-b�l val� elt�vol�t�sa ut�n elkezd "romolni". A wisconsini egyetem kutat�laborat�rium�ban azt vizsg�lt�k, hogy a t�li �lom �llapot�ban lev� �rg�b�l kioper�lt m�j mennyi ideig marad m�k�d�k�pes �sszehasonl�tva m�s �llatok�val.


A legyakrabban alkalmazott k�s�rleti �llat, a patk�ny m�ja 24-48 �ra m�lve gyakorlatilag haszn�lhatatlan. De az �rge m�ja 24 �ra ut�n egy�ltal�n nem k�rosul, 72 �ra ut�n sem tapasztalhat�, �s 96 �r�nyi h�t�s ut�n sem tal�ltak rajta jelent�s k�rosod�st. Hogy kider�ts�k, mi�rt van ez �gy, �sszehasonl�tott�k a t�li �lom �llapot�ban lev� �s az �ber (ny�ri) �rge m�j�nak �sszet�tel�t. A c�l az volt, hogy kider�ts�k, mi a k�l�nbs�g a k�t m�j k�z�tt, illetve mi v�ltozott meg a hibern�lt m�jban k�l�n�s tekintettel a sejtekben tal�lhat� proteinekre. Az proteinek tulajdonk�ppen azok az �sszetev�k, amit�l f�gg egy sejt m�k�d�se. A t�li �lomhoz val� el�k�sz�let sor�n �j proteinek kell a sejtbe l�pjenek, vagy az ott lev�k megv�ltozzanak. M�s kutat�sok szerint a proteinek a g�nek munk�j�nak eredm�nyei melyek meglep�en hasonl�ak a nem t�li �lmot alv� �llatok�hoz �gy az ember�hez is. Az �szak Carolinai �llami Egyetem kutat�i �sszekapcsoltak komplex proteineket - enzimeket - k�t g�nnel. Az egyik enzim felt�ri a zs�rsavakat �s haszn�lhat� zs�rr� alak�tja azokat hogy a hibern�ci� alatt �zemanyagk�nt szolg�ljanak. A m�sik enzim seg�t a gluk�z konzerv�l�s�ban. A kutat�k most azt az enzimet pr�b�lj�k azonos�tani, amely konzerv�lja a szerveket a t�li �lom alatt �s felk�sz�ti azokat a tavaszi �bred�sre. Ha ezt a folyamatot pontosan meg�rthetn�nk, az nemcsak a transzplant�land� szervek "szavatoss�g�t" n�veln� meg, de jobban tudn�nk alkalmazkodni sz�ls�s�ges id�j�r�s v�ltoz�sokhoz �s haszn�lhat� ismeret lenne a hossz� �r�ton r�szt vev� �rhaj�sok hibern�l�s�ra.