Az els� maradv�nyaikat Francis Lick tal�lta meg az Ohio foly� partj�n 1854-ben, az Egyes�lt �llamok Indiana �llam�nak ter�let�n. �j fajk�nt Joseph Leidy �rta le 1855-ben, aki a Canis primaevus nevet adta neki. K�s�bb �szrevett�k, hogy ez a n�v m�r foglalt, ez�rt 1858-ban a Canis dirus nevet kapta. A legt�bb j� megtart�s� fossz�li�ja az�ta a kaliforniai La Brea k�tr�nytav�b�l ker�lt el�.

[szerkeszt�s] Testfel�p�t�s�k

Az �ri�sfarkas volt a F�ld�n valaha �lt legnagyobb ismert kutyaf�le. Neve kiss� megt�veszt�: nem volt sokkal nagyobb a mai sz�rke farkasokn�l. T�meg�k 60-80 kg k�z�tt lehetett, hosszuk pedig mintegy 1,5 m�ter volt. A mai sz�rke farkashoz (Canis lupus) hasonl� testfel�p�t�s� �s kin�zet� ragadoz� volt, �m t�le valamivel nagyobb. Megfelel�bb tal�n az angol "rettenetes farkas" megnevez�s, mivel hatalmas agyar szer� fogaival �s ez�ltal el�gg� deform�l�dott fejform�j�val meglehet�sen r�miszt� l�tv�nyt ny�lythatott ahogy hatalmas falk�ban rontott pr�d�j�ra. Emellett agya is a testm�ret�hez �s a mai kutyaf�l�khez k�pest meglep�en kicsi volt, �gy igen brut�lis viselked�sekre vezett�k a mai kutyaf�l�kn�l er�sebben felsz�nre t�r� �szt�nei. A f�bb k�l�nbs�gek a k�t faj k�z�tt az agy kisebb m�ret�n �s a fej, a fogak miatt kialakult deform�lts�g�n, kisz�lesed�s�n, k�v�l a test�kh�z k�pest valamivel r�videbb l�baik voltak.

[szerkeszt�s] �letm�djuk

Testfel�p�t�s�k alapj�n val�sz�n�s�thet�, hogy a pleisztoc�n kori �szak-Amerika ny�lt t�rs�gein nagytest� n�v�nyev� eml�seire vad�sztak. Fogaik s�r�l�seib�l azt gondolj�k, hogy azokkal csontokat is kett�haraphatott. Viselked�s�kr�l, �letm�djukr�l nagyon keveset tudni. Felt�telezhet�, hogy a mai farkasokhoz hasonl�an falk�kban �ltek �s vad�sztak.

[szerkeszt�s] Evol�ci�juk

Legk�zelebbi �l� rokonai a szint�n �szak-Amerik�ban �l� kisebb test� pr�rifarkas (Canis latrans, angolul: „coyote”) �s az �szak-Amerika keleti r�sz�n �l�, vesz�lyeztetett v�r�s farkas (Canis rufus). Ennek magyar�zata a k�vetkez�: kutyaf�l�k �sei �szak-Amerik�ban alakultak ki az oligoc�n elej�re (kb. 37 milli� �vvel ezel�tt) �s a k�s� mioc�n sor�n (kb. 8 milli� �vvel ezel�tt) a Bering-f�ldh�don kereszt�l elterjedtek szerte az �vil�gban (Canis davisii), majd a Panama-f�ldh�d l�trej�tte ut�n (k�s� plioc�n, kb. 4-5 milli� �ve) eljutottak D�l-Amerik�ba is (Canis lepophagus).

Az �ri�sfarkas, a pr�rifarkas �s a v�r�s farkas az �szak-amerikai lesz�rmaz�si vonalb�l alakult ki, m�g a sz�rke farkas, a sak�l �s a vadkuty�k az eur�zsiaib�l. Az �szak-amerikai kutyaf�l�k a korai pleisztoc�nre hamarosan elterjedtek mind a k�t amerikai kontinensen (Canis edwardii), �m k�s�bb elt�ntek �szak-Amerik�b�l. Az �ri�sfarkasok �gy feltehet�en d�l-amerikai form�kb�l (Canis ambrusteri) fejl�dtek ki �s a k�s� pleisztoc�n sor�n, mintegy 100 000 �ve jelentek meg �szak-Amerik�ban. A sz�rke farkasok szint�n a pleisztoc�n sor�n, mintegy 300 000 �vvel ezel�tt Beringi�n kereszt�l jutottak „vissza” �szak-Amerik�ba. Az � h�zias�t�sukb�l alakultak ki a mai kuty�k.

[szerkeszt�s] Kihal�suk

Kihal�suk minden bizonnyal �sszef�gg�tt �szak-Amerika nagytest� n�v�nyev�inek elt�n�s�vel, amely nem sokkal a mai indi�nok �seinek Amerik�ba �rkez�s�t k�vet�en k�vetkezett be (err�l b�vebben: pleisztoc�n megafauna). Az �j, z�mmel kisebb test� �s f�rg�bb n�v�nyev�kb�l �ll� faun�ban feltehet�en kompet�ci� (fajok k�z�tti verseny) alakult ki k�zte �s a hasonl� testfel�p�t�s� sz�rke farkas k�z�tt ugyanazon t�pl�l�kforr�sok�rt �s – mint kihal�sa mutatja – ebben a versenyben alulmaradt a sz�rke farkassal szemben. Az Egyes�lt �llamok Arkansas �llam�ban 4000 �ves maradv�nyait is megtal�lt�k.