V�DTELEN V�DETT
FARKASOK

Amikor 1996 janu�rj�ban egy megh�v�snak eleget t�ve elindultam a Fogarasi-havasokba, nem is gondoltam, hogy a Keleti-K�rp�tok b�rcei alatt a farkasok �let�t, popul�ci�ik sors�t olyan m�dszerekkel kutatj�k, amelyeket itthon csak a legjobb term�szetfilmekben l�thatunk.

Ezt a fiatal farkast az automata kiold�val felszerelt g�p kapta le

Utam v�gc�lja a Brass�t�l 25 kilom�terre fekv� Zernest nev� telep�l�s volt a fest�i sz�ps�g�, z�zmar�val �s j�ggel bor�tott Kir�lyk� 2238 m�teres orma alatt. A kis telep�l�s a zernesti �tk�zettel a t�rt�nelembe is be�rta a nev�t: 1690-ben Th�k�ly Imre erd�lyi fejedelem t�r�k seg�t�csapatokkal meger�s�tett sereg�vel d�l fel�l �tkelt az akkor m�g �p�tett �t n�lk�li, 1200 m�ter magas T�rcsv�ri-h�g�n, s augusztus 21-�n f�nyes gy�zelmet aratott a cs�sz�riak �ltal seg�tett erd�lyi had felett. Az �tk�zetben elesett a cs�sz�riakat t�mogat� Teleki Mih�ly, a kor egyik legtekint�lyesebb erd�lyi politikusa is. A t�rt�nelmi leveg�j� helyeknek errefel� se szeri, se sz�ma. Zernestt�l �szakra az els� telep�l�s Feketehalom, ahol M�ty�s kir�ly v�vott gy�zelmes csat�t a t�r�k ellen. D�l fel� �les tornyaival ott �ll T�rcsv�r, a Drakula-legenda sz�l�helye.

Farkashegyek

A t�rt�nelmi kitekint�s ut�n let�r�nk az �p�tett �tr�l, �s a vastag h�val bor�tott v�lgyben k�vetj�k a fav�g�k hossz�szekereit. Errefel� nem ritk�k a 20–25 kilom�ter hossz� v�lgyek, �s az �tir�nyt csak ritk�n jelzik t�bl�k. Aki ismer�s errefel�, tudja, hol a jobbra, hol a balra, aki nem, az is r�j�n id�vel, merre kellett volna mennie.
A v�lgyek alj�t fiatal t�lgyesek �s b�kk�s�k bor�tj�k, felett�k vegyes erd�k �llnak, m�g feljebb t�level� erd�be mennek �t. A fahat�r felett az �vszakt�l f�gg�en hol k� �s gyep, hol h� �s j�g az �r. Az alj�n t�bb sz�z m�ter sz�les v�lgy hamarosan sz�k�lni kezd, �s itteni viszonylatban kicsinek sz�m�t� patak kanyarog benne a fantasztikus j�gk�pz�dm�nyek k�z�tt. A hegyeket errefel� nem j�rj�k s�felvon�k, az eget nem szelik �t ment�helikopterek, az ormokat nem cs�f�tj�k/�kes�tik kil�t�tornyok �s csillagvizsg�l�k. Ha let�r�nk az �tr�l, nem l�tunk emberi l�bnyomokat a h�ban. A v�lgyekben t�r�k�k, tat�rok, magyarok �s rom�nok j�ttek-mentek az elm�lt ezer �vben, de a hegyek, az erd�k �s lak�ik, a medv�k meg a farkasok maradtak. Sajnos, a legel� j�sz�gok v�delm�ben �vtizedekig sztrichninnel m�rgezt�k a farkasokat. Siker�lt is kipuszt�tani – a szirti sasokat. Az ut�bbi �vekben mintegy f�l esztend�t t�lt�ttem a Fogarasi-havasok hegyei k�z�tt, de egyetlen eleven p�ld�nyt sem l�ttam. Ann�l t�bbet kit�mve a vad�szok el�szob�iban.

A „Drakula”- kast�ly T�rcsv�ron

A Fogarasi-havasok mintegy 100 kilom�ter hossz� �s 20-40 kilom�ter sz�les gerincr�gi�j�ban n�h�ny h�g�t kiv�ve �szt�l tavasz v�g�ig nincs j�rhat� �t, nincs h�takar�t�s, teh�t emberi �let sincs. N�h�ny elsz�nt sportol�t, turist�t �s vadbiol�gust nem sz�m�tva h�napokig egy l�lek sem j�rja ezeket a hatalmas ter�leteket. Vajon Eur�pa mely vid�k�r�l mondhat� el, hogy a term�szet v�delme szempontj�b�l ilyen kedvez� a helyzete? Nem v�letlen, hogy a nyugat-eur�pai vadbiol�gusok sz�vesen �tik fel itt a t�borukat.

Farkaskeres�k

A bajororsz�gi Lindenhofban m�k�d� vadbiol�giai kutat�int�zet az ut�bbi id�ben nemcsak az Alpok medve- �s hi�z-visszatelep�t�si programj�t ir�ny�tja, hanem a k�rp�ti farkasok ismeretlen �let�t is kutatja. Amikor a kutat�h�zhoz �r�nk, mosolyg�s tekintet�, h�rihorgas fiatalember v�r benn�nket. � Krist�f, aki els� l�togat�som idej�n m�r k�t �ve dolgozott a farkasprogramban. El�tte k�t �vig Yukonban, egy alaszkai vadbiol�giai �llom�son �lt, s elsaj�t�totta a tudom�nyos c�l� vadbefog�s �s a telemetri�s k�vet�s minden cs�nj�t-b�nj�t. A zernesti �llom�son nincs villany- �s v�zvezet�k, de a napkollektor �s az akkumul�tor egy villanyk�rte f�ny�vel n�veli a komfortot. A h�z m�g�tt ered� patak vize pedig t�len sem fagy be. Krist�f a brass�i vadbiol�giai �llom�ssal egy�ttm�k�dve v�gzi munk�j�t, a rom�n koll�g�kkal angolul besz�lget. A k�r�lm�nyek sp�rtaiak, de a h�z el�tt k�t sz�p motoros sz�n �s egy Aro meg egy Suzuki terepj�r� �ll bevet�sre k�szen. A hossz� �s zord �ghajlat� v�lgyekben ak�r 25-30 kilom�tert is mehet�nk a motoros sz�nnal an�lk�l, hogy a gerinc k�zel�be �rn�nk.

Vaszil �s farkas�z� kuty�i

Amikor azt k�rdeztem Krist�ft�l, h�ny farkast l�tott e k�t �v alatt, azt v�laszolta, csak azt a kett�t, amelyet befogott �s r�di�ad�s nyak�rvvel l�tott el. (Nekem olyan nagy szerencs�m volt, hogy mindkett�n�l �ppen ott voltam.) Hozz�teszi: az amerikai medv�k �s farkasok szinte kezes j�sz�gok eur�pai rokonaikhoz k�pest. A kutat�k a r�di�vev�vel egy l�thatatlan farkast �s a falk�j�t k�vetik. L�tj�k a nyomaikat, hallj�k a hangjukat, veszik az ad� jeleit, de magukat az �llatokat szinte sohasem l�tj�k. A tal�lkoz�s a v�letlen m�ve. Ki�l a vad�sz medve- vagy r�kalesre, �s egyszer csak beszalad egy farkas. Durr, megl�vi gyorsan, pedig tudja, hogyne tudn�, hogy a farkas Rom�ni�ban is v�delem alatt �ll. Farkasl�v�s�rt azonban m�g senkit sem b�ntettek meg. M�g azt sem, aki az egyik r�di�val felszerelt �llatot puffantotta le. �gy tal�ltunk r� az elejt�re, hogy az ad� a farkas holta ut�n is sug�rozta a jeleket. De akkor m�r csak egyf�l�t: „az �llat nem mozdul”. A tetemet egy szikla al� rejtett�k, s egy emberi l�bnyom vezetett onnan a falu fel�.

Farkas�rdekek

Am�g ott voltam, �sszesen k�t farkas lel�v�s�r�l �rtes�lt�nk. Az egyiket siker�lt megszerezni a „gazd�j�t�l” annak fej�ben, hogy nem ind�tanak ellene elj�r�st. Errefel� sok a birka �s m�s szabadon legel� �llat, ez�rt neh�z megindokolni, mi�rt kell v�deni a farkast. A k�rtalan�t�st pedig nem lehet elkezdeni, mert t�st�nt kider�lne, hogy mindenkinek minden birk�j�t elvitte a farkas. A helybeliek egyed�li hat�sos �s elfogadhat� v�dekez�se az, hogy a ny�jaikat t�bb er�s kuty�val �riztetik, amelyek nem ijednek meg a t�mad� farkast�l. Az �rz�kuty�kat �gy v�lasztj�k meg, hogy tudj�k, k�z�tt�k is van term�szetes rangsor. Ez�rt az �t-hat kutya k�z�tt mindig akad egy-k�t kisebb �s k�zepes termet�, s a leger�sebb a vez�r. Az er�sorrend nyilv�nval�, �gy nem alakul ki rangsorvita.

Pihen� lovassz�n a T�rcsv�ri-h�g�n	A birk�k t�len is a szabadban legelnek
(A szerz� felv�telei)

Munk�nkban sokat seg�tett egy Vaszil nev� p�sztor, aki t�lre sem k�lt�zik be a faluba, ink�bb a maga �p�tette kalyib�ban �l. Az �llatait olyan kar�mban tartja, amelynek fal�t csak egy sor deszka v�lasztja el az � pihen�hely�t�l. Kuty�i �lland�an szabadon vannak, �jjel-nappal a k�rny�ket j�rj�k. Ha egyik�k vesz�lyt �rez, p�ld�ul �szreveszi, hogy farkas k�zeledik, azonnal jelez, �s a t�bbiek t�rsuk seg�ts�g�re sietnek. Ha j� az id�, Vaszil mindennap kiengedi az �llatokat. Kunyh�ja a d�li oldalban, 45 sz�zal�kos lejt�n �ll, a k�rny�k�r�l gyorsan eltakarodik a h�. A kar�m mellett, teny�rnyi sz�nt�j�n �rp�t termel, ezzel t�pl�lja kocsi el� foghat� lov�t. A sz�n�t is a l�val gy�jti �ssze, vessz�b�l font, boronaszer� alkalmatoss�got k�t ut�na, arra pakolja a kis kazlakba gy�jt�tt ny�ri sz�n�t. A feles�ge egy-k�t hetente megl�togatja, vagy a fiai hoznak neki kenyeret, s�t �s m�s sz�ks�ges dolgokat. Vaszil eg�sz �vben egyed�l �l, nyugodtan �s sz�pen. Boldog ember, mint Fekete Istv�n Matul�ja. Mi a legfontosabb sz�m�ra a vil�gon? „Bicska, madzag, pipadoh�ny...” A betegs�get, a stresszt nem ismeri, de a farkast, a luput igen. T�bbsz�r volt dolga vele, mint a vadbiol�gusoknak.

Farkas�rz�k

Krist�f programj�nak az a c�lja, hogy egy 50 x 50 kilom�teres mintater�leten felm�rj�k a k�rp�ti farkas�llom�nyt, s ebb�l az eg�sz n�pess�gre vonatkoz� becsl�st tegyenek. T�v�rz�kel�ssel �s nyomolvas�ssal pr�b�lj�k felder�teni az �llatok viselked�s�t, napi �s �vi mozg�s�t. A k�rp�ti farkasokat �vsz�zadok �ta �zik �s vad�ssz�k, ez�rt a g�njeikben hordozz�k az �vatoss�got. Testi adotts�gaik fel�lm�lj�k a kuty�k�it. A brass�i �llatkertben v�gzett megfigyel�sek szerint k�nnyed�n �tugranak olyan akad�lyokon, amelyeken egyetlen kutya sem lenne k�pes �tjutni. Nyomaik nagyon hasonl�tanak a kuty�k�ihoz, de ov�lisabbak. Ha t�len fenn a K�rp�tokban eff�le nyomot l�tunk, az biztosan farkas�, oda kuty�k nem mer�szkednek. Ha valamelyik m�gis megtenn�, a farkasok nyomban sz�tt�pn�k. Vaszil bar�tunknak t�bb kuty�ja is �gy v�gezte.
A k�rp�ti farkasnak b�mulatosan j� a szagl�sa �s a hall�sa. Az erd�ben dolgoz� fav�g�k nyomait b�tran keresztezi, m�g az �telmarad�kaikat is elfogyasztja, de ha idegen t�ved arra, meg�rzi a szag�t, �s elker�li. Zajzonban �s N�gyfaluban a vad�szok eg�sz birk�kat tettek ki csal�tk�l, �s egym�st naponta v�ltva v�rt�k a farkasokat. Egy h�t ut�n feladt�k a hi�baval� v�rakoz�st, �s hazamentek. M�snap a farkasok a k�zeli tany�n �l� fegyvertelen p�sztor szeme l�tt�ra falt�k fel az ott hagyott csal�tket. Hasonl� eseteket tucatsz�m hallani a k�rny�ken.
T�len, amikor a h�zi�llatokat a kar�mba vagy az ist�ll�ba z�rj�k, a farkasok az erd� vadjait, a szarvasokat, az �zeket, a vaddiszn�kat k�vetik, vagy a falu sz�l�n lesnek az elk�borl� kuty�kra.

Farkasfog�s

Egy farkas befog�sa nem mindennapos esem�ny. A csapd�t naponta kell ellen�rizni, mert a c�l nem az �llat elpuszt�t�sa, hanem az, hogy �ps�gben befogjuk. Ha siker�l befogni egy �llatot, megvizsg�ljuk, felvessz�k a legfontosabb m�reteit, r�di�ad�t szerel�nk r�, azt�n k�sedelem n�lk�l tov�bbengedj�k. Csup�n a t�z-tizen�t csapda napi ellen�rz�se rengeteg id�be �s p�nzbe ker�l. Sokszor hetekig eredm�nytelen�l telnek a napok. Amikor v�gre valamelyik munkat�rsunk jelenti, hogy a csapda fogott egy farkast, a csapat v�rakoz� tagjai gyorsan hozz�kezdenek a felk�sz�l�shez. B�d�t� l�ved�k, keszty�k, m�rleg, h�l�, h�m�r�, m�k�nny, parazitagy�jt� felszerel�s, filmfelvev�k �s f�nyk�pez�g�pek ker�lnek a terepj�r�ra vagy a motoros sz�nra, �s indulunk a megadott helyre. A csapd�t figyel� szem�lynek tilos egyed�l akci�ba kezdenie, az t�ls�gosan kock�zatos lenne.
A kertek alatt j�r� farkas nyomai D�zs�n

A s�r�ben megb�j�, f�lelemt�l elborult agy� farkas nagyon vesz�lyes. A Kanad�ban k�sz�tett, tudom�nyos c�lra szolg�l� csapd�t az �llat �ps�g�nek v�delm�ben nem k�tik ki, csup�n vasmacska �s f�kez�l�nc van rajta, amely addig f�rasztja a farkast, m�g valahol egy gy�k�rben, �gban vagy f�ban el nem akad. Ez megt�rt�nhet a csapd�ba es�st�l n�h�ny m�ternyire, de j� n�h�ny kilom�terre is, mint ahogy az �ltalam l�tott esetben t�rt�nt. Krist�ffal az �len hegyen-v�lgy�n, �ttalan utakon loholtunk, s alaposan kifulladva �rt�nk az �llat k�zel�be. N�ma csendben haladtunk, s ha az �len halad�k felemelt k�zzel meg�lljt parancsoltak, mindannyian s�b�lv�nny� meredt�nk. Az �vatoss�gra a farkas �rdek�ben van sz�ks�g, mert ha megs�r�l, az eg�sz akci� �rtelmetlen. A hirtelen mozdulatokat ker�lve k�zel�tett�k meg, azt�n h�tr�bb maradva figyelt�k, amint Krist�f, f�v�cs�vel a kez�ben, lassan k�zelebb megy, �s k�zvetlen k�zelr�l egy er�teljes f�j�ssal az �llat far�ba l�vi az altat� kapszul�t. A farkas n�h�ny perc alatt mozg�sk�ptelenn� v�lt. Ekkor odal�pett a „szem�sz”, �s gyors mozdulatokkal m�k�nnyet cseppentett a nyitott szemmel alv� �llat szem�be, nehogy kisz�radjon. Ezut�n bek�t�tte egy kend�vel, mert a farkas mozdulni ugyan nem tud, de mindent l�t �s hall. Gyorsan elt�vol�tottuk a csapd�t, �s megvizsg�ltuk az �llat l�b�t. Szerencs�re egyik sem t�rt el, csup�n a k�rmein �s ujjain l�tszott meg a csapda nyoma. M�retfelv�tel, parazitagy�jt�s, a r�di�s nyak�rv r�gz�t�se, azt�n az ellenanyag bead�sa k�vetkezett. A mozdulatlan farkast lefektett�k a h�ra, elt�vol�tottuk a szem�r�l a kend�t, �s �vatosan visszavonultunk. A farkas, mintha csak m�ly �lm�b�l �bredne, megmozdult, �s kiss� bizonytalan l�ptekkel elporoszk�lt.
Val�sz�n�leg �t sem l�tjuk t�bb�, de a jelei el�rulj�k, merre j�r. Legal�bb addig, m�g egy „elt�vedt” goly� ki nem oltja az �let�t.