Az Eurpai Bizottsg javaslata alapjn az uni betiltan tagorszgaiban a kutya- s macskaszõrme kereskedst. A szõrme – lcmkvel elltva - Knbl rkezik, ahol nem lteznek llatvdelmi szablyok, gyakran elõfordul, hogy lve nyzzk meg az llatokat. Eurpban megbotrnkozst kelt, de Knban hagyomnyosan tenysztenek kutyt s macskt tkezsi clokra is, akrcsak disznt, marht, csirkt. Az eljrs mgis megkrdõjelezhetõ: Knban ugyanis semmifle llatvdelmi elõrs nincs, megesik, hogy az llatok mg lnek, amikor megnyzzk õket.Az Eurpai Bizottsg javaslata alapjn az uni betiltan tagorszgaiban a kutya- s macskaszõrme kereskedst. A szõrme – lcmkvel elltva - Knbl rkezik, ahol nem lteznek llatvdelmi szablyok, gyakran elõfordul, hogy lve nyzzk meg az llatokat. Eurpban megbotrnkozst kelt, de Knban hagyomnyosan tenysztenek kutyt s macskt tkezsi clokra is, akrcsak disznt, marht, csirkt. Az eljrs mgis megkrdõjelezhetõ: Knban ugyanis semmifle llatvdelmi elõrs nincs, megesik, hogy az llatok mg lnek, amikor megnyzzk õket.Becslsek szerint vente mintegy ktmilli kutyt s macskt lnek le a szõrrt, ami percenknt ngy llatot jelent. llatvdõ szervezetek vizsglatai kimutattk, hogy a kutya- s macskaszõrme „lnven”, sokszor nem is ltezõ llatra utalva jelenik meg a piacon: az zsiai mosmedve s farkas valjban kutya, mg tbb klnlegesnek hitt - sokszor nem is ltezõ - vadmacskabunda egyszerû hzi macskbl kszlt.
Jtkok
2001-ben olyan gyermekjtkokat talltak, ahol a „plsskutya s plsscica” szõrt valdi kutya- s macskaszõrbõl ksztettk. A kutyk bõrbõl cipõt s dobot is ksztenek, szõrmebundhoz leginkbb nmetjuhszokat hasznlnak – egy ruhadarabhoz 12 llat bõrre van szksg -, a szõrmket elsõsorban Franciaorszgban rtkestik, termszetesen „lnven” – tudtuk meg az llatvdõ szervezetnl. Egy nemzetkzi honlapon megdbbentõ fotk s videk mutatjk be az llatokon elkvetett brutalitst, s fnyt dertenek a macska- s kutyaszõrme „fedõneveire” (fantasy names) is – hvta fel a figyelmnket Bencz Levente.
Unis tilalom
Az EU-tagllamokban hivatalosan eddig sem exportltak vagy importltak kutya- s macskaszõrbõl kszlt termkeket, a brsszeli bizottsg szerint bizonytk van arra, hogy mûszõrnek titullva vagy ms cmkkkel effle termkek kerltek az unis piacra, kivltva a lakossg les nemtetszst. Az Amerikai Egyeslt llamokban mr 2000-ben betiltottk ezt a kereskedelmet. Brsszel azt remli, hogy a hivatalos tilalommal sikerl hatkonyan fellpni az elsõsorban Knbl szrmaz illeglis szõrmekereskedelem ellen.
100 milli llat
Jelenleg mintegy vi 100 milli llatot lnek le a prmjrt: szõrmefarmokon tenysztik õket, sokszor olyan szûk ketrecekben, ahol megfordulni sincs helyk. Az ilyen krlmnyek kztt felnevelt llatok lbai szinte minden esetben eldeformldnak, mg a vadon lõ s befogott, majd ketrecbe zrt llatok pr nap alatt teljesen megõrlhetnek. Az ilyen farmokon tartott llatok sokszor megõrlnek, van hogy megcsonktjk magukat, sokszor szttpik egymst. A csapdval befogott llatok szõrmje gyakran srl; belõlk tlagosan hromszor annyi kell egy bundhoz.
A kivgzs
Nyzs elõtt az llatokat „kmletesen” kivgzik: ramot vezetnek a vgbelkbe, vagy gzkamrba zrjk õket. A legolcsbb megolds, ha egy nagy dobozba zsfoljk ssze õket, majd egy kamion kipufogcsvre ktik a ldt s addig jratjk a motort, amg az utols llat is el nem pusztul. A nyrceket megfojtjk – nehogy srljn a szõrme – a csincsillknak kitekerik a nyakt, vagy a nemi szervkbe vezetnek ramot.
A perzsabundhoz a kisbrnyt mg az anyja mhbõl vgjk ki, mert szlskor a szõre kiegyenesedne. Van, hogy az llatokat vzbefojtjk, de az llatvdõ szervezetek ltal gyûjttt videkon olyan jelenetek is lthatk, amikor az llatok mg lnek, amikor bõrket lenyzzk.
„Nha jobb ha a hajad eltakarja a fl szemed,s csak a fl vilgot ltod,akkor csak a vilg szp oldalt ltod,nem ltod azt a sok baromsgot,hlyesget s rondasgot amibl a msik fele ll,de fsld msik oldalra hajad,s lsd a rosszat is! ♥♥♥