- A Trianon ut�ni id�kb�l az els� hazai farkas�szlel�sek az 1920 k�r�li id�szakb�l sz�rmaznak. El�fordul�s�r�l eg�szen a hatvanas �vekig csak sz�rv�nyos adatok �llnak rendelkez�s�nkre, ezid�t�jt val�sz�n�leg m�g csak k�borl� �llatokr�l volt sz�. K�s�bb, tal�n m�g a hatvanas �vekben szaporodni kezdtek, s a faj ma m�r �lland� �s fontos r�sze a hazai faun�nak. M�g ink�bb az lenne, ha a v�delem ellen�re nem �ld�zn�k. A vad�szok els�sorban az�rt haragszanak r�, mert puszt�tja a vadat. Val�j�ban a farkas els�sorban az �kol�gusok �ltal igencsak k�rosnak �t�lt muflonra n�zve jelent vesz�lyt. Ami a t�bbi nagyvadat illeti, az jut eszembe, amit az afrikai hi�nakuty�r�l �rtak a r�gi vad�szok. Eszerint ahol a vadkuty�k megjelennek, elt�nik a vad�llom�ny; b�rmilyen vadat addig �ld�znek, am�g ki nem f�rad, �s nem k�m�lnek semmit. Ami�ta nem vad�szok, hanem biol�gusok foglakoznak a hi�nakuty�kkal, megtudtuk, hogy t�k�letes harm�ni�ban �lnel a pat�sokkal, s csak k�r�lbel�l minden tizedik vad�szatuk eredm�nyes. Sz�mos nagyszer� film tan�skodik err�l.

Val�sz�n� teh�t, hogy ha egy betelep�l� farkascsal�d meg is zavarja a nagyvadak mozg�s�t, az egy�tt�l�s egyens�lya el�bb-ut�bb kialakul �s m�k�d�sbe l�p a ragadoz�k sokat emlegetett �s elismert �llom�nyszab�lyoz� szerepe, k�z�s haszn�ra vad�sznak �s term�szetv�d�nek. A hazai �l�helyek megfelel�ek a szaporod� csal�doknak; ezt mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy ezeken a ter�leteken m�r t�bb alomnyi k�ly�k is felnevel�d�tt.

A farkas �s a b�r�ny

Firm�nszky G�bor, a B�kki Nemzeti Park term�szetv�delmi �re a Zempl�ni-hegys�g nagyragadoz�inak �let�t kutatja. Nem bocs�tkozik �ltal�nos�t�sokba, s csak az �ltala vizsg�lt f�ldrajzi egys�gre vonatkoz�an alkot v�lem�nyt, a zempl�ni farkasoknak azonban k�ts�gk�v�l � a legavatottabb ismer�je.

- Azon a ter�leten, ahol farkasok �lnek, mindig aktu�lis a k�rd�s: milyen a viszonyuk az ott �l� vad�llom�nyhoz �s vad�szokhoz? A farkas ugyan ragadoz�, de "b�lcsen" hasznos�tja a rendelkez�sre �ll� t�pl�l�kb�zist: mindig csak sz�ks�gleteinek megfelel�en zs�km�nyol �s sokkal jobban szelekt�l, mint az ember. Sok ember tudat�ban a farkas m�g mindig �gy �l, mint a birk�k v�mszed�je. Ahol nagy sz�mban fordul el� legel�ter�let k�zel�ben, ott ez ak�r igaz is lehet. �m - mivel a hagyom�nyos legeltet�sen alapul� �llattart�s szinte teljesen megsz�nt - erre a Zempl�nben m�g nem volt p�lda. Ugyanakkor minden vad�sz �s term�szetv�d� tudja, milyen nagy k�rt okoznak a vad�llom�nyban, s�t, a v�dett v�llatok k�z�tt is a k�bor ebek. A farkas nem t�ri meg ter�let�n a k�bor kuty�kat: er�sebb ragadoz�k�nt a hely�kbe l�p �s elpuszt�tja �ket.

Hogy a vad m�sk�pp viselkedik, amikor egy adott ter�leten egy�tt kell �lnie term�szetes ellens�g�vel, az nem meglep� - val�j�ban az a term�szetellenes �llapot, ha nincsenek ragadoz�k. Az a vad, amelyik megszokja a ragadoz� jelenl�t�t, sokkal figyelmesebb, s�t, edzettebb is lesz. Ebb�l egyenesen k�vetkezik, hogy az ilyen ter�leten �l� vadnak megn� a vad�szati �rt�ke.

A vad�sz szem�vel

Kevesen ismerik jobban a vad�szokat, mint a Nimr�d vad�sz�js�g szerkeszt�i. Tern�szetes teh�t, hogy �ket kerest�k meg, amikor szerett�k volna megtudni, hogyan v�lekednek a vad�szok haz�nk legnagyobb kutyaf�le ragadoz�j�r�l. Gyenge L�szl�, a lap felel�s szerkeszt�je, aki maga is vad�sz (�s emellett akt�v mad�rmegfigyel� �s term�szetv�d� is), az al�bbiakban foglalta �ssze v�lem�ny�t.

- A farkas v�dett faj, ez�rt term�szetesen nem szabad vad�szni r�, legfeljebb k�l�n enged�llyel. F�leg �szakkeletr�l �s d�lr�l-d�lnyugatr�l vet�dik ide egy-egy p�ld�ny, tal�n csak az orsz�g �szakkeleti r�sz�ben alakult ki egy vagy t�bb kisebb �llom�ny. Ritk�n ker�l szem el�, akkor is rendszerint k�bor kuty�nak v�lik, �s jellemz�en csak elejt�se ut�n der�l ki, hogy farkas volt.

A farkas zs�km�nylist�j�n valamennyi nagyvadfaj szerepel, �s ha hozz�f�r, a h�zi�llatok is. A tavaly G�d�ll�n megtartott Nemzetk�zi Vadgazd�lkod�si Kongresszuson t�bb k�lf�ldi kutat� is arr�l sz�molt be, hogy a farkasok �llom�nya t�rs�g�nkben felj�v�ben van, �s nem igazolhat� egy�rtelm�en a faj "szanit�cszerepe" - nem csak a gyenge �s beteg egyedeket ejti zs�km�nyul.

Mindezek alapj�n a vad�szok term�szetesen nemk�v�natos fajnak tartj�k a farkast, de hasonl�k�ppen v�lekednek a juh�szok �s egy�b �llattart�k is. A farkas �ltal okozott k�r megt�r�t�s�t hi�baval� dolog lenne k�rni, mivel aligha lehet bizony�tani, hogy � a tettes, vagy elvadult kutya. A main�l bizonyosan nem ker�lne nagyobb vesz�lybe a faj, ha vad�szati id�nyt �llap�tan�nak meg r�: �gy legal�bb ismertt� v�ln�nak az esetleges lel�v�sek, m�g jelenleg senki sem veri nagydobra elejt�s�t.

A k�rnyez� orsz�gokban – Ausztria kiv�tel�vel – minden�tt jelent�s farkas�llom�ny �l. Rom�ni�ban v�dett fajnak sz�m�t, m�gis ott l�vik a legt�bbet. Szlov�ki�ban vad�ssz�k a term�szetv�delem alatt nem �ll� ter�leteken. Magyarorsz�gon a farkas rendk�v�li ritkas�ga miatt a vad�szok nem is igen foglalkoznak a k�rd�ssel; legfeljebb titkon rem�nykednek, hogy nekik is siker�l egyet l�ni az �letben.

Val�ban emberev�k?

- Megt�madja-e a farkas az embert? - teszem fel a k�rd�st Moln�r Attil�nak, a Miskolci V�rosi Vadaspark igazgat�j�nak, aki m�sf�l �vtizede �l farkask�zelben. Miskolcon tal�lhat� jelenleg haz�nkban a legterm�szetszer�bb k�r�lm�nyek k�z�tt �l� �llatkerti farkasfalka. Az igazgat� maga is szenved�lyes farkaskutat�; j�l ismeri a szakirodalmat �s �lland� kapcsolatban �ll egyebek mellett a nemzeti parkok zool�gusaival is.

- Az emberek gondolkod�s�ra sajnos r�nyomja b�lyeg�t az a sok-sok t�veszm�ken alapul� mese, melyeket m�g gyermekkorukban (szaksz�val �lve: az imprinting-id�szakban) hallottak, olvastak. Itt van mindj�rt a Piroska �s a farkas, sz�mos rajzfilm �s kalandfilm, melyekben a farkas negat�v, gonosz figurak�nt jelenik meg. M�g j�, hogy van ellenp�lda is: A Dzsungel k�nyv�ben p�ld�ul pozit�v h�s. K�r, hogy e pomp�s k�nyvet ma m�r kevesen forgatj�k. Mindenki sz�m�ra egy�rtelm�v� kellene v�lnia annak, hogy a farkas nem �ld�zend� "toporty�nf�reg", nem emberev� fenevad, hanem az embert�l biztons�gos t�vols�got tart� ragadoz�, amely imm�ron fontos r�sze a hazai faun�nak.

Tudom�som szerint az elm�lt k�zel sz�z esztend� alatt senki sem jegyzett fel olyan hitelt �rdeml� esetet, amikor term�szetben �l� farkas emberre t�madt volna. �rdekes az is, hogy haz�nk egyik term�szetv�delmi ter�let�n k�zel egy �vtizede �jra megjelentek a farkasok �s bizony�that�an itt is tart�zkodnak an�lk�l, hogy a turist�k �szleln�k jelenl�t�ket - s�t. m�g a k�rny�k telep�l�sein �l�k sem tudnak r�luk...

A nyolcvanas �vek v�g�n egy t�zhetes farkask�ly�knek siker�lt kisz�knie a Miskolci V�rosi Vadaspark egyik kifut�j�b�l. Az els� hat h�napban az �jszak�kat sz�lei k�zel�ben t�lt�tte, akik a sz�rk�let be�llt�val h�vt�k, majd a ker�t�sen kereszt�l etett�k. Mintegy nyolc h�napos volt, amikor el�sz�r zs�km�nyolt: a kar�mj�ban �lt meg �s fogyasztott el egy kecskegid�t. Ett�l kezdve �nfenntart�v� v�lt. A falka �sszetart� ereje a Parkban tartotta, holott b�rmikor elt�nhetett volna a B�kk erd�rengeteg�ben. Majdnem egy�ves volt, mire siker�lt v�gre befognunk. A k�zel t�z h�nap alatt vadasparkunk folyamatosan nyitvatartott an�lk�l, hogy l�togat�ink ak�r csak egyszer is l�tt�k volna a sz�kev�nyt...

Hogy mit hoz a j�v�, az majd id�vel kider�l. Tal�n �jra felhangzik holdf�nyes �jszak�kon a v�gtelenbe �sz� �v�lt�s. Tal�n �jra megn� a becs�lete a komondornak a juh�szok szem�ben. Tal�n a pat�sok id�vel hozz�edz�dnek a ragadoz�hoz, �s akkor val�ban csak a gyenge, a beteg v�lik majd zs�km�nny�. A vad�szok Magyarorsz�gon �vente k�zel h�szezer szarvast �s negyvenezer �zet l�nek ki - derekasan �ssze kellene szednie mag�t a farkasnak ahhoz, hogy ennek az �llom�nynak �rdemben �rtani tudjon! Tal�n el�bb-ut�bb vad�szid�nyt is kijel�lnek a farkasra - ehhez azonban az kell, hogy felm�rhet�, �lland�nak mondhat� �llom�nya legyen a hazai erd�kben.

INZERTEK:

Farkasok a Zempl�nben

Az ember �ltali kipuszt�t�sa ut�n a Zempl�ni-hegys�gben el�sz�r 1970-ben figyeltek meg �jra egy�rtelm�en farkast, majd 1974-ig el�fordul�s�r�l minden �vben volt egy-egy adat. 1979 �s 1991 k�z�tt a farkasok jelenl�t�re utal� jeleket - nyomot, �r�l�ket - minden esztend�ben tal�ltak, de t�rt�nt konkr�t megfigyel�s is a hegys�g ter�let�n. A nyolcvanas �vek v�g�re kialakult egy kev�s egyedb�l �ll�, de stabil �llom�ny.

1983-ban az itt �l� farkasok m�r k�lyk�ket is neveltek, s k�s�bb, 1991-ben is tal�ltunk lakott kotor�kot a hegys�g m�sik ter�let�n. Itt szint�n voltak k�lyk�k. Az 1992-es �vet k�vet�en azonban szinte teljesen elt�ntek az �llatok, csak elv�tve akadt egy-egy megfigyel�s. Az is elk�pzelhet�, hogy egyedsz�muk cs�kkent olyan alacsony szintre, hogy szinte �szrev�tlenn� v�ltak.

1998 �ta siker�lt t�bbsz�r megfigyelni �ket. N�h�ny �llat rev�rt foglalt, melyet az�ta is tart. Az �llom�ny n�veked�se haz�nkban nem els�sorban a szaporulatnak, hanem a bev�ndorl� egyedeknek tudhat� be. A Zempl�nben megjelen� farkasok Szlov�kia keleti ter�leteir�l �rkeznek. Mivel ott er�s popul�ci� �l, a faj terjeszkedik, �j �l�helyeket foglal el.

Firm�nszky G�bor
BNP

A feh�rbund�s test�rs�g

A farkas elleni v�dekez�s leghat�konyabb eszk�z�t m�r sok sz�z �ve "feltal�lt�k" Eur�p�ban - m�g ha ezt a mai gazd�k elfeledni l�tszanak is. Az orosz s�ks�gt�l a Pireneusok hegyl�ncaiig minden t�jnak, minden n�pnek megvan a maga nagytest� p�sztorkuty�ja, melynek feladata, hogy a nyak�n viselt sz�ges �rvvel felv�rtezve v�delm�re keljen a ny�jnak. A d�l-orosz, a k�z�p-�zsiai �s a kauk�zusi juh�szkutya, a t�r�k akbas �s karabas, a k�rp�ti esztenakutya, a t�trai csuvacs, a lengyel hegyi p�sztorkutya, a szerb sarplaninac, az olasz maremma-abruzz�i �s a pireneusi hegyi kutya egyar�nt r�sze annak a v�delmi l�ncnak, amelyet az eur�pai ember a farkasok ellen �ll�tott fel, s amelyet haz�nkban a komondor �s a kuvasz k�pvisel.

E hatalmas kuty�k t�bbs�ge feh�r sz�n�, aminek el�nye, hogy a csatazajra a helysz�nre siet� gazda k�nnyen meg tudja k�l�nb�ztetni �ket az ordast�l. A mai juh�sz persze nem sz�vesen etet ilyen nagy�tk� kuty�kat, de ahol val�s vesz�lyt jelent a ny�jra n�zve a farkas, ott ez a befektet�s eg�sz bizonyosan megt�r�l!