Az ersz�nyes farkasok kuty�ra eml�keztet� �llatok voltak, de nem voltak rokonai a kutyaf�l�knek, mivel az ut�bbiak m�hlep�nyes, az el�bbiek viszont ersz�nyes eml�s�k voltak. A hasonl� testfel�p�t�s a hasonl� �letm�d miatt alakult ki (konvergens evol�ci�). A fajt George Harris �rta le 1808-ban, latin neve magyarul kb. annyit tesz, mint „kutyafej� ersz�nyes kutya”.

Az ersz�nyes farkasok – kipuszt�t�sukig – F�ld�nk legnagyobb testm�ret� ersz�nyes ragadoz�i voltak: a hosszuk 100-200 cm k�z�tt volt, amib�l a farkuk t�bb mint az egyharmad�t tette ki; a marmagass�guk pedig kb. 60 cm volt. A testt�meg�k 20-25 kg k�z�tt v�ltozott.

Nev�ket egyr�szt a farkasokhoz hasonl� testalkatuk �s �letm�djuk, m�sr�szt pedig a tigrisekre eml�keztet� cs�koz�suk miatt kapta (13-19 s�t�t cs�kot viseltek). R�vidsz�r� bund�juk sz�ne a sz�rk�t�l a s�rg�sbarn�ig v�ltozott. �rdekess�g, hogy az �llkapcsait k�zel 180�-ra tudta kinyitni. F�rge, mozg�kony �llat volt: a h�ts� l�baik hosszabbak voltak, mint a mells�k �s a besz�mol�k szerint 2 m�ter magasra is k�pes volt felugrani.

Ersz�nyes farkasok a Washingtoni �llatkertben (1902)

[szerkeszt�s] �letm�djuk

Az ersz�nyes farkasok Ausztr�lia �s Tasm�nia f�s-f�ves t�rs�gein k�zepes �s kisebb m�ret� kenguruf�l�kre, kisebb ersz�nyes eml�s�kre �s madarakra vad�sztak �ltal�ban egyed�l, a nagyobb test� �llatokra viszont kisebb csoportokban. Tasm�ni�ban a tengerszintt�l a kb. 1200 m�teres tengerszint feletti magass�gig fordultak el�.

�jszakai �llatok voltak, a nappalokat vackaiban t�lt�tt�k. Testalkatuk alapj�n zs�km�nyaikat feltehet�en nem �ld�z�ssel, hanem lopakod�ssal �s lesb�l t�mad�ssal cserk�szt�k be. Fogs�gban nem voltak v�logat�sak: majdnem minden nekik adott t�pl�l�kot elfogyasztottak. A korabeli besz�mol�k szerint eszes, �vatos �llat volt. A n�st�nyek ny�ron (december �s m�rcius k�z�tt) hoztak vil�gra 2-4 fejletlen k�lyk�t, akik kb. 3 h�napig anyjuk ersz�ny�ben �ltek.

[szerkeszt�s] Kihal�suk

R�g�szeti leletek tan�s�ga szerint az ersz�nyes farkasok egykor, „a t�rt�nelem el�tti id�kben” �j-Guinea sziget�n is �ltek. Ausztr�li�b�l mintegy 2000 �vvel ezel�tt haltak ki: jelenl�t�ket n�h�ny csontmaradv�ny �s a bennsz�l�ttek sziklarajzai bizony�tj�k. Az ausztr�l kontinensr�l val� kihal�sukat minden bizonnyal az ember �ltal behurcolt kutya elvadult v�ltozata, a ding� okozta: a k�t faj k�z�tt kompet�ci� (fajok k�z�tti verseng�s) alakult ki, mivel azonos er�forr�sok�rt k�zd�ttek.

Az utols� ismert „tasm�n tigris”, Benjamin a hobarti �llatkertben, 1933-ban

Utols� mened�k�k �gy Tasm�nia szigete lett (ahol nem �ltek ding�k). Veszt�ket az eur�pai emberek bev�ndorl�sa okozta, akik birk�kat kezdtek el teny�szteni. A hatalmas birkany�jak k�nny� pr�d�t jelentettek az ersz�nyes farkasok sz�m�ra, b�r a birkany�jakon v�mot vettek a telepesek elvadult kuty�i is. Ennek ellen�re a telepesek minden elpusztult birk��rt az ersz�nyes farkasokat tett�k felel�ss�. Ez oda vezetett, hogy 1838-t�l hivat�sos vad�szokat fogadtak fel kil�v�s�kre �s 1886-t�l az ausztr�l korm�ny v�rd�jat fizettet minden egyes kil�tt p�ld�ny�rt.

Az ersz�nyes farkasok vad�szat�nak hamar meglett az eredm�nye: 1888 �s 1909 k�z�tt 2072 p�ld�ny�rt fizettek v�rd�jat (�m a val�s�gban enn�l t�bbet is kil�hettek), de 1910-ben m�r egy p�ld�ny�rt sem. Ekkorra viszont a ritkul� �llatfaj felkeltette az �szak-amerikai �s nyugat-eur�pai �llatkertek �s m�zeumok figyelm�t, akik sok p�nzt fizettek az �lve befogott p�ld�nyok�rt. �m az ersz�nyes farkasok fogs�gban nem szaporodtak. Utols� ismert vadon �l� p�ld�ny�t 1930-ban l�tt�k ki, utols� fogs�gban tartott p�ld�nyuk pedig, egy Benjamin n�vre hallgat� h�m 1936. szeptember 7-�n m�lt ki a hobarti �llatkertben.

A sors furcsa fintora, hogy 1936-ban nyilv�n�tott�k v�dett� az ersz�nyes farkasokat. Ekkor hirtelen megn�tt az �rdekl�d�s ir�ntuk: az�ta t�bb exped�ci�t is szerveztek felkutat�sukra Tasm�nia eldugott erd�s-hegyes vid�kein, amelyek azonban nem j�rtak sikerrel. Id�nk�nt felr�ppent, felr�ppen a h�r, hogy egyesek l�tni v�ltek egy-egy p�ld�nyt, ill. v�lhet�en t�l�k sz�rmaz� l�bnyomokat, sz�rsz�lakat tal�ltak. L�tez�s�k egy�rtelm� bizony�t�k�t azonban m�ig sem siker�lt fellelni, annak ellen�re, hogy hatalmas �sszegeket aj�nlottak fel a c�lra. 1986-ban hivatalosan is kihaltnak nyilv�n�tott�k.

Mivel t�bb m�zeumban �riznek alkoholban tart�s�tott p�ld�nyokat, ez�rt id�k�zben felmer�lt, hogy a faj tal�n kl�noz�ssal felt�maszthat�. A projekt 1999-ben kezd�d�tt �s a Sidney-i Ausztr�l M�zeum kutat�i v�gzik, akik bizakod�ak a sikert illet�en: m�r siker�lt DNS-molekul�kat kivonniuk, de m�g meg kell tal�lni az �sszes g�nt �s „�sszerakni” �ket. C�ljuk egy szaporod�k�pes popul�ci� l�trehoz�sa. A teljes DNS-t egy tasm�n �rd�g petesejtj�be �ltetn�k be.

Az ersz�nyes farkasok t�rt�net�re nagyon tal�l� Gerald Durrell angol term�szettud�s egy mondata: „Az ember eleget tud ahhoz, hogy elpuszt�tson egy fajt, de m�g nem j�tt r�, hogyan lehetne �jrateremteni, amit elpuszt�tott”.